Termékeink

BÁLINT BÍBORKAS CSEPP 50ML 50ML

bálint bíborkas.jpg
Cikkszám: CV7628
1 420 Ft
1 118 Ft + ÁFA
Egység: 50 dbBruttó egységár: 28 Ft / 1 db

Termékismertető / Betegtájékoztató

BÍBORKAS CSEPPEK

bíborkasgyökér és aranyvesszőfű alkoholos oldata
Étrendkiegészítő készítmény

Az aranyvesszőfű (Solidago virgaurea) és a Bíborkasvirág (Echinacea purpurea) a népgyógyászatban régóta használatos különböző fertőzések és gyulladások leküzdésében. Hozzájárul a szervezet védekező rendszerének megfelelő működéséhez. Az Echinacea purpurea segítheti a természetes védekezőrendszer működését, hozzájárulhat az alsó húgyúti szervek egészségének megőrzéséhez.

Alkalmazása:
Belsőleg:
2x1 mokkáskanállal étkezés előtt 1 dl tiszta vízben oldva
Kiszerelés:
50 ml/üveg
OÉTI sz.:
6344/2009

ARANYVESSZŐ FAJOK (Solidago virgaurea L.)

aranyvesszőfű

  Az aranyvessző népies neve:
aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző

Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik.

Az aranyvessző vagy istápfű nemzetség mintegy száz tagja közül csak a közönséges aranyvessző honos Európában. A közönséges aranyvessző hegyvidéki vagy homoki faj, amely enyhén mészkerülő erdőkben, erdőszéleken és vágásokban, bokros helyeken termő lágy szárú növény. Magassága 60-100 cm, szára felálló, rendszerint nem elágazó. A szár alsó részén elhelyezkedő levelei tojásdadok, a felső részén találhatók viszont keskenyebbek, lándzsásak. A mintegy 0,5-1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában helyezkednek el. A nemzetségbe tartozó fajok többsége főként Észak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. A hazánkban ma már tömegesen előforduló és különböző növénytársulások (liget- és láperdők, magas kórós társulások, árterek) meghatározó alkotóelemévé vált, un. jövevényfajoknak, például a kanadai aranyvesszőnek vagy istápfűnek (Solidago canadensis L.) és más istápfű fajoknak (ilyen például a magas aranyvesszőfű - S. gigantea Ait., syn.: S. serotina Ait.) van inkább jelentősége a gyógyászatban. Ennek oka az, hogy a felmerülő igények kielégítése a közönséges aranyvesszőfű termesztése mellett csak e fajok tömeges előfordulása és könnyű begyűjthetősége révén lehetséges. Az említett fajok a múlt század közepe táján kerültek Észak-Amerikából dísznövényként hazánkba. A két észak-amerikai faj a közönséges aranyvesszőnél nagyobb termetű, magasságuk elérheti az 1,5-2 m-t, és főként nedves helyeken, folyók, árterek mentén fordulnak elő. Sárga, fészkes virágaik ívesen lehajló, bugás fürtben állnak. A kanadai aranyvessző szára a virágzatig egyszerű, el nem ágazó, rövid szőrös, míg a magas aranyvesszőé dúsan leveles, alsó részében teljesen kopasz.

   A fitoterápiában mindhárom faj virágos hajtásait használják (Solidaginis herba). Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok, a szaponinok  és az illóolaj. Mellettük nyálkaanyagok, fahéjsavszármazékok és cserzőanyagok is találhatók.

   A drogok, kivonataik és egyes izolált hatóanyagaik vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fájdalomcsillapító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek.

   A magyar népi orvoslásban viszonylag kevés adat utal az aranyvessző vagy istápfűfajok használatára, az olasz népi gyógyítók ugyanakkor széles körben alkalmazzák a közönséges aranyvesszőből készült főzetet. Az észak-amerikai fajokra vonatkozó népi gyógyászati adatok szerint a kanadai aranyvessző egyike a leggyakrabban használt aranyvessző/istápfű fajoknak. Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják a kanadai aranyvesszőből készült gyógyteát az influenza megelőzésére, és a lázas gyermekekkel is ezt itatják. A gyógyteát emellett hasmenések megállítására és sebek kezelésére is használják.
A modern fitoterápiában az aranyvessző/istápfűfajok legfontosabb alkalmazási területe a különböző húgyúti megbetegedések. Megfelelő orvosi vizsgálat után, a vesekő méretének ismeretében, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a "vízlökés-terápiában", amikor is rövid idő alatt nagy mennyiségű (1,5-2 l) gyógytea (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) elfogyasztásakor a kisebb (körülbelül lencseméretű) kövek kiürülésével számolhatunk. Rendszeres fogyasztásakor a vesehomok és -kő (újra) képződésére hajlamos egyéneknél csökken a kőképződés veszélye. Ugyancsak nagy jelentősége van a
bakteriális húgyúti fertőzések utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában, így például húgyhólyaggyulladásban, vesemedence-gyulladásban, de javasolják például fekete ribizli leveleivel együtt magas vérnyomásos betegek kezelésének kiegészítésére is. Szintén gyakori alkotórésze a salaktalanító és a testsúlycsökkentő teáknak, melyek közül az előbbinek a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet "átmosásában" lehet szerepe.

   Az aranyvesszőfűdrogok Magyarországon a kiskereskedelemben szabadon forgalmazhatók. Az aranyvesszőfüvet legalább öt, Európai Unióhoz tartozó országban használják készítmények előállítására, terápiás alkalmazhatóságát pedig az európai szakhatóságok által elfogadott monográfiák (E-, ESCOP) támasztják alá.

BÍBORKASVIRÁG (Echinacea purpurea)

bíbor

   A kasvirág vagy kúpvirág néven ismert Echinacea nemzetségnek 9 faja az Egyesült Államok középső és keleti területein honos. A modern fitoterápiában a bíbor kasvirágnak van a legnagyobb jelentősége. Mellette azonban egyre gyakrabban használják különböző készítmények fő hatóanyagaként a halvány kasvirág (Echinacea pallida) és a keskenylevelű kasvirág (Echinacea angustifolia) virágos hajtásait és gyökereit.

 

   A kasvirágfajok története gyógyászati szempontból igen érdekes, hiszen hazájukban majd két évszázadig nem kapták meg azt a megbecsülést, amit megérdemeltek volna. A használatukra utaló első bizonyítékokat az 1600-as évekből származó Dakota állambeli sziú indián települések feltárásakor előkerült leletek adják. Az utóbbi 100-150 évben végzett terepmunkák során kiderült, hogy a különböző indián közösségek (sájen, krí, dakota, delaver, oglala, omaha, vinebégo stb.) a kasvirágokat igen jól ismerték és sokféle céllal alkalmazták. Kígyómarás és mérges rovarok csípését szinte mindenütt gyógyították velük. A csejen indiánok ínygyulladásokat és szájfertőzéseket, a krí indiánok meghűléseket, fogfájást és kólikát, a dakoták bélbetegségeket, mandulagyulladást, veszettséget és vérmérgezést kezeltek a kasvirágfajokkal. Az oglalák a meghűlések okozta gyulladások csökkentésére, az omahák a vérmérgezéssel járó betegségek kezelésére, a vinebégók pedig érzéstelenítőként és égések csillapítására alkalmazták e növényeket.

 

   Növeli az emberi szervezet nem fajlagos (aspecifikus) védettségét azáltal, hogy fokozza a falósejtek működését. A friss növényből nyert présnedvet adják a grippe első tüneteinek jelentkezésekor vagy megelőzés céljából, járványok idején, továbbá az ismételten visszatérő vagy elhúzódó, a szervezet ellenálló képességének csökkenésére visszavezethető légúti, orr-fül-gégészeti fertőzések, „hűléses állapotok „  esetében.

 

   A kasvirágot fertőzések megelőzésére, a már kialakult kórfolyamatok kezelésére, esetenként kemoterápiával kombinálva alkalmazzák. A kasvirág drogok a klinikai kísérletek szerint hatásos szereknek bizonyultak az influenza elleni védekezésben, illetve a fertőzés időtartamának és a tünetek súlyosságának csökkentésében, meghűlések esetén, allergiás panaszok és tünetek enyhítésében, hörghurut, középfülgyulladás, mandulagyulladás, nőgyógyászati és húgyivarszervi fertőzések, valamint bőrgyógyászati kórfolyamatok és reumás eredetű betegségek kezelésében. Az influenza megelőzésében és a fertőzések tüneteinek, valamint az azok következtében kialakult kórfolyamatok kezelésében ma egyetlen más növénynek nincs olyan jelentősége, mint a kasvirág fajoknak.

 

   Helyi használatra szánt készítményeit a nehezen gyógyuló sebek, pl. lábszárfekély (ulcus cruris), tovább különböző, főleg gyulladásos jellegű bőrgyógyászati folyamatok kezelésére alkalmazzák.

 

A klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a kasvirág alkoholos-vizes kivonata ötször erősebb a növény teájánál!

 

Tudta-e Ön?

Teszteld egészségügyi ismereteidet!

Az Aranyhajó Patika tesztsorozatot indít, mellyel tesztelheted tudásodat, a patikában nap mint nap előforduló problémákat, tévhiteket illetően.

IDE KATTINTVA töltheted ki a tesztünket.

A kitöltés után, a Pontszám Megtekintése linkre kattintva nézheted meg az eredményeket.

  • Fertőzés okozná az érelmeszesedést?ezt az érdekes cikket itt olvashatod el
  • Szendi Gábor: A boldogság szárnyaszegett madarárólSzendi Gábor: A boldogság szárnyaszegett madaráról Világunk boldoságmítoszának minimum akkor szerte kellett volna foszlania, amikor az örökké mókázó, jóságos szerepeket eljátszó Robin Williamst felakasztva találták, vagy amikor rábukkantak Philip Seymour Hoffman kábítószerrel és gyógyszerekkel átitatott testére otthona fürdőkádjában. Lehetne sorolni a kiábrándító fordulópontokat, de a világ szeme meg sem rebben ezekre a hírekre. Mert nincs más, nincs jobb, nem tudunk másféle boldogságot elképzelni, s görcsösen akarunk hinni a felemelkedés és meggazdagodás boldogító hatásában. Inkább szeretnénk hinni abban, hogy ezek az emberek, akiknek megadatott, amiről mások csak álmodoznak, talán csak nem tudtak élni a nagy lehetőséggel. Ám ha jobban megkapirgáljuk a sztárvilágot, vagy a felemelkedésért a lelküket eladó emberek életét, akkor azt látjuk, hogy a jólét egy szintje fölött sokaknál az emberi természet kifordul önmagából. Miféle boldogsághoz vezet a szélsőséges ingerek korlátok nélküli habzsolása? Tényleg ez a boldogság, amikor orrba-szájba lehet drogozni, inni, szexelni, vásárolni? Az a híres patkánykísérlet jut eszembe, amikor elektródát építettek be a patkány agyi jutalmazó központjába, és a patkány addig nyomogatta az ingerlést kiváltó pedált, amíg éhen és szomjan nem halt. Nem kell messzire mennünk az emberi példákért. Igen sok ember, tudván-tudva, hogy árt magának, de nem tud és nem akar lemondani az alkoholról, a dohányzásról, az édességekről, a szerencsejátékról, stb.

Hírlevél feliratkozás