Termékeink

Daganatkeltő vírusok: formák és megelőzés

Napjaink egyre nagyobb és szerteágazóbb egészségügyi és társadalmi problémája a daganatos betegségek számának rohamos emelkedése, a „rákos" stigmával való együttélés és a kilátástalan kezelések sora. Ahhoz, hogy küzdelmünk eredményes legyen meg kell találni a betegséget kiváltó tényezőket, és az ellenük bevethető hatékony megelőzési és kezelési módszereket. Az egyik ilyen külső tényező a vírusok, melyek jelentős szerepet kapnak a sejtek daganatos átalakulásában. Ennek formáiról és lehetséges megelőzéséről beszélt Dr. Schaff Zsuzsa professzor asszony a Semmelweis Egyetem II. számú Pathológiai Intézet előadójában a Kutatók Éjszakája programsorozat keretein belül. A Semmelweis figyelő összefoglalója.

A patológia tudománya a medicina egyik legősibb területe. Már az ókori Egyiptomban is végeztek boncolást, mely főleg a mumifikálás folyamatához kapcsolódott. Bár számos, az emberi testtel és egészséggel kapcsolatos megfigyelés keletkezett korábban is, mégis a görögöket, közülük is az i.e. 460-375 között tevékenykedő Hippokratészt tekintjük az orvostudomány megteremtőjének.
Többek között ő írta le először, hogy a női emlő daganatos elváltozása gyakran behúzza a bőrt, ez egy jól határolt középpontból sugarasan kiinduló nyúlványokat eredményez. Ez a kép egy rákra emlékeztette, így az ő nevéhez fűződik a „cancer", vagyis rák megnevezés is. Valószínűleg ezt a képet örökítette meg Michelangelo a Medici síremlék női szobrán is, mely Firenzében tekinthető meg.

A daganatokról röviden
Mi is az a daganat? Mi okozhat daganatot? Amilyen egyszerű a kérdés, olyan bonyolult a válasz. A daganatok kialakulása egy több lépcsős, több tényezős folyamat. A daganat képződés modern felfogása szerint a genetikai hajlam mellett fontos a külső tényezők véletlen behatása, melyek a megváltozott géneken keresztül okozzák a sejt daganatos átalakulását. A folyamat nem egyik pillanatról a másikra megy végbe, gyakran több évtized szükséges, míg egy megváltozott sejtből klinikailag diagnosztizálható daganat alakul ki.

A 2008-as adatok szerint évente 12,7 millió új daganatos megbetegedést regisztrálnak, és 7,6 millióan halnak meg világszerte. Minden második daganatos beteg ebben a betegségben veszti el életét. A vezető helyeken továbbra is a tüdő, emlő és emésztőrendszeri daganatok állnak, de a prosztata, méhnyak, valamint a hematológiai kórképek sincsenek sokkal lemaradva.

A daganatkeltő tényezők lehetnek fizikai, kémiai, vagy biológiai természetűek. Sokat hallunk az első kettőről, illetve a genetikai faktorról, de talán kevesebbet a vírusokról, melyekről állatkísérletekből tudjuk, hogy „terjeszthetik" a rákot. Mai tudásunk szerint a daganatok 15%-ban a vírusok miatt alakulnak ki, és a baktériumokkal (pl. Haelicobacter pylori) és más biológiai ágensekkel együtt ez a szám már 20%. A legfontosabb daganatkeltő vírusok a hepatitis B és C vírus (HBV, HCV), a humán papillomavírus (HPV), a különböző herpes vírusok (Epstein-Barr vírus - EBV, humán herpes vírus 8 - HHV8) és egyes retro vírusok, a humán T-sejt lymphotrop vírus-1 (HTLV-1), illetve indirekt módon a humán immundefitientia vírus (HIV).

A hepatitis vírusok és a májdaganatok
A májdaganatok a rákos megbetegedések ranglistáján előkelő helyet foglalnak el. Világszerte 500 000 új beteget regisztrálnak évente, míg hazánkban ez a szám 1000-1400 fő. Számos külső tényező okozhatja a máj daganatos elváltozását, ezek közül a hepatitis vírusok kiemelt jelentőségűek. A májsejtes daganat (hepatocelluláris carcinoma - HCC) kóroki tényezői között szerepelnek az anyagcserezavarok (cukorbetegség, elhízás), a férfi nemi hormonok tartós szedése, alkohol, schistosoma fertőzés, májzsugor, örökítő anyagot befolyásoló úgynevezett mutagén hatások, az Aspergillus gombák által termelt aflatoxin, illetve a hepatitis B és C vírus. Különösen fontos, hogy a HBV fertőzés és az aflatoxinnal szennyezett gabona együttes hatása miatt nagyon magas Afrikában a máj daganatos megbetegedéseinek aránya.

Ugyancsak kiemelendő, hogy a HCV fertőzéshez társuló alkoholfogyasztás szintén nagyban növeli a rizikót.
Világszerte 400 millió HBV fertőzött egyén él. A fertőződés történhet vérátömlesztéssel, használt tűvel, tetoválás során, perinatálisan (a születés közben) vagy szexuális úton. A HBV egy DNS vírus, ami beépül az emberi sejtek örökítő anyagába, majd a vírus fehérjék gyártására használja fel azt. Az első daganatos sejttől a betegség felismeréséig 10-20 év telhet el.
Fontos azonban kiemelni, hogy a vírus ellen létezik védőoltás, mellyel megelőzhető fertőződés. Az egészségügyi dolgozók körében kötelező, de mindenkinek ajánlott, aki gyakran érintkezik vérrel, vagy szexuális úton van kitéve a veszélynek.

A másik daganatkeltő hepatitis vírus a hepatitis C vírus. A szervezetben hosszan jelenlévő vírus először a máj kötőszövetes átalakulását, májzsugort okoz. Ezen elváltozás talaján alakul ki évente 7%-ban a hepatocelluláris karcinóma, 15 éves fertőzöttség esetén több mint 90%-ban. A HBV-nál lassabban alakul ki a daganatos megbetegedés, akár több évtized is eltelhet a fertőződés és a betegség diagnózisa között. A HCV ellen nem létezik védőoltás, így a legfontosabb a fertőződés elkerülése, mely legfőképp az idegen vérrel való kontaktus kerülését jelenti.

HPV és rák
2008-ban Harald Zur Hausen Nobel díjat kapott a HPV és a méhnyakrák kapcsolatának felfedezésért. Talán ezért is lett mára a humán papillomavírus az egyik legismertebb daganatkeltő vírus. Szinte naponta hallani a médiában, hogy méhnyakrákot okoz, és fontos a szűrőprogramokon való részvétel. A szűrés valóban fontos, hogy az esetleges elváltozást még gyerekcipőben, így hatékonyan kezelhető állapotban el lehessen kapni. Ha a daganat a hámrétegben marad, akkor a kilátások kedvezőek, míg ha mélyebbre hatol, vagy távolabbi helyeket is beszűr, akkor az esélyek rohamosan csökkennek.

A HPV azonban nem csak a méhnyak daganatait okozza, hanem a hüvely és a hímvessző is érintett lehet. Emellett a megváltozott szexuális szokások miatt egyre gyakoribbak a végbéltáji, szájüregi, garat és gége daganatok. A vírusfertőződést és daganatos megbetegedést segítő tényezők a gyakori szexuális partnerváltás (promiszkuitás), orális fogamzásgátlók szedése, dohányzás, HIV fertőzés, egyéb szexuális fertőzések, diéta és a genetikai hajlam. Összességében 100 HPV fertőzött egyénből 8 esetben fejlődik ki a daganat. A szexuális szokások kordában tartása mellett fontos megelőzési lehetőség a HPV elleni védőoltás, melyet az első szexuális kontaktus előtt érdemes beadatni, és ezzel elkerülhetőek a HPV okozta megbetegedések.

Egyéb daganatkeltő vírusok
Az Epstein-Barr vírus az úgynevezett „csókolózási betegséget" okozza. Abban az esetben, ha az immunrendszer működése gátolt (például malária miatt), akkor egy igen malignus kórkép, a Burkitt-limfóma alakul ki. Ez a betegség főleg a trópusokon elterjedt. Az AIDS-et okozó HIV vírus közvetlen daganatkeltő hatását nem sikerült kimutatni, azonban közvetve más vírusok tumor keltő hatását okozza. A legismertebb AIDS-hez kapcsolódó tumoros megbetegedés a Kaposi Mór által 1872-ben leírt Kaposi szarkóma, melyet a humán herpes vírus-8-al történő fertőződés okoz.

A daganatos megbetegedések elleni leghatékonyabb eszköz továbbra is a megelőzés. Ma már tudjuk, hogy a vírusok milyen fontos szerepet töltenek be a rák kialakulásában, így fontos az ellenük való küzdelem. Egyes vírusok ellen már léteznek védőoltások, míg a többi esetben ezek kifejlesztés alatt állnak. A legfontosabb amit tehetünk, hogy élünk a védőoltás adta lehetőséggel, és igyekszünk elkerülni a vírusokkal való fertőződést.

Forrás: Semmelweis Figyelő

Tudta-e Ön?

Teszteld egészségügyi ismereteidet!

Az Aranyhajó Patika tesztsorozatot indít, mellyel tesztelheted tudásodat, a patikában nap mint nap előforduló problémákat, tévhiteket illetően.

IDE KATTINTVA töltheted ki a tesztünket.

A kitöltés után, a Pontszám Megtekintése linkre kattintva nézheted meg az eredményeket.

  • Fertőzés okozná az érelmeszesedést?ezt az érdekes cikket itt olvashatod el
  • Szendi Gábor: A boldogság szárnyaszegett madarárólSzendi Gábor: A boldogság szárnyaszegett madaráról Világunk boldoságmítoszának minimum akkor szerte kellett volna foszlania, amikor az örökké mókázó, jóságos szerepeket eljátszó Robin Williamst felakasztva találták, vagy amikor rábukkantak Philip Seymour Hoffman kábítószerrel és gyógyszerekkel átitatott testére otthona fürdőkádjában. Lehetne sorolni a kiábrándító fordulópontokat, de a világ szeme meg sem rebben ezekre a hírekre. Mert nincs más, nincs jobb, nem tudunk másféle boldogságot elképzelni, s görcsösen akarunk hinni a felemelkedés és meggazdagodás boldogító hatásában. Inkább szeretnénk hinni abban, hogy ezek az emberek, akiknek megadatott, amiről mások csak álmodoznak, talán csak nem tudtak élni a nagy lehetőséggel. Ám ha jobban megkapirgáljuk a sztárvilágot, vagy a felemelkedésért a lelküket eladó emberek életét, akkor azt látjuk, hogy a jólét egy szintje fölött sokaknál az emberi természet kifordul önmagából. Miféle boldogsághoz vezet a szélsőséges ingerek korlátok nélküli habzsolása? Tényleg ez a boldogság, amikor orrba-szájba lehet drogozni, inni, szexelni, vásárolni? Az a híres patkánykísérlet jut eszembe, amikor elektródát építettek be a patkány agyi jutalmazó központjába, és a patkány addig nyomogatta az ingerlést kiváltó pedált, amíg éhen és szomjan nem halt. Nem kell messzire mennünk az emberi példákért. Igen sok ember, tudván-tudva, hogy árt magának, de nem tud és nem akar lemondani az alkoholról, a dohányzásról, az édességekről, a szerencsejátékról, stb.

Hírlevél feliratkozás