Termékeink

Hiányoznak barátaink, a bélférgek

Gyűlnek a bizonyítékok a féregterápia hasznosságával kapcsolatban, az is elképzelhető, hogy a terhes nők hamarosan a vitaminokkal együtt kukackészítményeket is fognak fogyasztani, hogy megelőzzék gyermekeik későbbi kognitív problémáit. A féregterápia alkalmas módszer lehet különböző, kognitív zavarokat okozó, krónikus gyulladásos agyi kórképek, pl. autizmus, Alzheimer-kór vagy depresszió kezelésére. Bilbo elmondja, a biom depléciós teória arról szól, hogy a nagy méretű extracelluláris kórokozók, így pl. a férgek egyensúlyozzák ki az immunrendszer válaszát az intracelluláris fenyegetésekre, így a bakteriális és vírusos fertőzésekre. Azt még nem tudjuk, teszi hozzá a kutatónő, hogy az egyensúly helyreállításához elegendő-e, a ha az anya rendelkezik a megfelelő bélférgekkel, vagy mindenkinek saját magának is szüksége van rájuk. Jelenleg a féregterápia illegális az USA-ban, mivel az FDA gyógyszernek minősítette a bélférgeket, így legális használatukhoz klinikai vizsgálatokra van szükség (egyedi engedélyt lehet kérni, illetőleg az amerikaiak Mexikóba járnak féregterápiáért). Sokan persze idegenkedhetnek férgek terápiás célú fogyasztásától is, számukra azt üzeni a kutatónő, hogy nem más ez, mint a probiotikum-fogyasztás, amikor baktériumokat juttatunk be a szervezetbe, vagy akár a vakcináció.

A kutató azt is kifejti, hogy az immunrendszerünkre akár úgy is tekinthetünk, mint ami elsősorban azért alakult ki, hogy interfészként szolgáljon a szervezetünk és a szimbionták között, és csak másodsorban azért, hogy védjen minket a kórokozóktól. Ennek során – kodependencia – a természetes szelekció függővé tett minket azoktól az immunszuppresszív anyagoktól, amit evolúciós partnereink, a férgek termelnek. Parker – és az általa idézett vizsgálatok – szerint a posztindusztriális társadalmakban egyre nagyobb számban kialakuló autoimmun betegségek és allergiák létrejöttében leginkább a bélférgek hiánya játszik közre, amit a javuló szanitáció okozott. A biom depléciós teória szerint a szimbionták kiirtása nem az egyedüli oka az allergiák és autoimmun betegségek kialakulásának, de ez hozza létre azt a fogékony állapotot, amelyben genetikai és epigenetikai tényezők, környezeti triggerek, pl. vírusok beindítják a patológiás autoimmun folyamatokat, és amelyek epigenetikai hatása a jövő generációira kiszámíthatatlan. Parker azt is kifejti, hogy immunrendszerünk és biomunk nem izoláltan fejlődött az evolúció során, más szervrendszereink, így agyunk is részt vett a közös fejlődésben, így nem meglepő, ha autizmus-szerű tüneteket észlelünk biomdepletált állatokban: az autizmus és a gyulladás kapcsolatát számos kutatás bizonyítja, és az autizmus járványszerű terjedése a posztindusztriális társadalmakban szintén a biom depléciós teória felé mutat. A biomdepléció után itt maradtunk egy túlreagáló immunrendszerrel, tehát biomrekonstrukcióra van szükségünk, teszi hozzá Parker. Számos humán vizsgálat demonstrálja, hogy a bélférgekkel történő kolonizáció gyógyítja a gyulladásos bélbetegségeket, megakadályozza a szklerózis multiplex progresszióját. Biomrekonstrukció Parker azt is kifejti, hogy a gyulladásos betegségek gyógyszeres terápiája igen költséges, sokan mégis úgy vélik, hogy az nem túl nagy ár azért, hogy féreg-mentesek lehessünk. Ez az érvelés azonban nem veszi figyelembe, hogy jelenleg még nem vagyunk tisztában azzal, milyen széles körű azon betegségek száma, amelyek evolúciós partnereink hiányában alakulnak ki, és nincs közmegegyezés abban sem, hogy milyen súlyos betegség tolerálható a féregmentességért cserébe. Parker szerint az autizmus, ami emberségünk lényegét, kogníciónkat érinti - ha bebizonyosodik, hogy valóban a biomdepléció következtében alakul ki - túl nagy árat jelent. Továbbá habár a férgesség szörnyű teher a fejlődő országokban, ezt az árat nem kell megfizetni az iparilag fejlettekben, ha helyre akarjuk állítani biomunkat. A fejlődő országokban ugyanis azért társul morbiditás és mortalitás a bélférgességhez, mert a lakosság alultáplált, nincs folyóvíz és szennyvíz-elvezetés, továbbá olyan paraziták fertőzik a lakosságot, amelyek nem adaptálódtak megfelelően „gazdájukhoz”. Az iparilag fejlett országokban azonban ezen tényezők közül egyik sem áll fenn, és megválaszthatjuk, hogy milyen féregfajokkal hajtjuk végre a kontrollált rekolonizációt. Előtte azonban széles körű, strukturált kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, mely betegségek megelőzésére és melyek kezelésére alkalmas a féregterápia, és hogy pontosan milyen fajok a legalkalmasabbak a célra. Parker ellentmond annak a nézetnek is, miszerint a megfelelő módszer a férgek által termelt anyagok izolációja és karakterizációja lenne, majd az individuális komponensek gyógyszerként való előállítása, mivel lehetetlenül bonyolult feladat lenne a biom különböző tagjai által előállított több száz vagy akár több ezer anyag hatásainak és azok interakcióinak utánzása. Mint az immunológus kifejti: ahogy a koleszterincsökkentő szerek alkalmazása is alacsonyabb rendű az egészséges táplálkozás és az adekvát testmozgás hatásaihoz képest, valószínűleg az immunbetegségek gyógyszerek általi gyógyításának régi paradigmája is alacsonyabbrendű, mint a biomrekonstrukció.

A teljes cikk  itt olvasható

Tudta-e Ön?

Teszteld egészségügyi ismereteidet!

Az Aranyhajó Patika tesztsorozatot indít, mellyel tesztelheted tudásodat, a patikában nap mint nap előforduló problémákat, tévhiteket illetően.

IDE KATTINTVA töltheted ki a tesztünket.

A kitöltés után, a Pontszám Megtekintése linkre kattintva nézheted meg az eredményeket.

  • Fertőzés okozná az érelmeszesedést?ezt az érdekes cikket itt olvashatod el
  • Szendi Gábor: A boldogság szárnyaszegett madarárólSzendi Gábor: A boldogság szárnyaszegett madaráról Világunk boldoságmítoszának minimum akkor szerte kellett volna foszlania, amikor az örökké mókázó, jóságos szerepeket eljátszó Robin Williamst felakasztva találták, vagy amikor rábukkantak Philip Seymour Hoffman kábítószerrel és gyógyszerekkel átitatott testére otthona fürdőkádjában. Lehetne sorolni a kiábrándító fordulópontokat, de a világ szeme meg sem rebben ezekre a hírekre. Mert nincs más, nincs jobb, nem tudunk másféle boldogságot elképzelni, s görcsösen akarunk hinni a felemelkedés és meggazdagodás boldogító hatásában. Inkább szeretnénk hinni abban, hogy ezek az emberek, akiknek megadatott, amiről mások csak álmodoznak, talán csak nem tudtak élni a nagy lehetőséggel. Ám ha jobban megkapirgáljuk a sztárvilágot, vagy a felemelkedésért a lelküket eladó emberek életét, akkor azt látjuk, hogy a jólét egy szintje fölött sokaknál az emberi természet kifordul önmagából. Miféle boldogsághoz vezet a szélsőséges ingerek korlátok nélküli habzsolása? Tényleg ez a boldogság, amikor orrba-szájba lehet drogozni, inni, szexelni, vásárolni? Az a híres patkánykísérlet jut eszembe, amikor elektródát építettek be a patkány agyi jutalmazó központjába, és a patkány addig nyomogatta az ingerlést kiváltó pedált, amíg éhen és szomjan nem halt. Nem kell messzire mennünk az emberi példákért. Igen sok ember, tudván-tudva, hogy árt magának, de nem tud és nem akar lemondani az alkoholról, a dohányzásról, az édességekről, a szerencsejátékról, stb.

Hírlevél feliratkozás