Horror a szatyorban

A mesterséges transzzsírok, melyeket hidrogénezéssel állítanak elő, lerakódnak az érfalon, sokféle halálos nyavalyát és női meddőséget okoznak. Brüsszel tajtékzott, mert a dán határon az uniós szabályoknak egyébként megfelelő német, francia vagy brit termékeket is visszafordították. Ám hiába indítottak eljárást, Koppenhága nem hátrált meg, sőt zsírfelderítőket küldött Európába. A Koppenhágai Egyetem táplálkozástudósai beleharaptak a német szendvicsekbe, belenéztek a francia serpenyőkbe, de még a magyarországi gyorséttermek krumplis zacskóiba és a mi gyártóink nápolyis staniclijaiba is. Amit ott találtak, azt megírták a British Medical Journalba, és lépéskényszerbe hozták a világ kormányait.

A dán kutatók 2009-ben megint végigették Európát. A műzsírban tocsogó magyarországi krumplihasábok zöme eltűnt, és sok tekintetben javult a helyzet, ám közben a magyar és német zsírbevitel közti különbség nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is. A dánok által összeállított zsíros menühöz ugyanis desszert is dukál keksz, nápolyi, pattogatott kukorica formájában, s ezek továbbra is tele vannak műzsírral. 2005-ben a magyarok ugyanannak az ételsornak az elfogyasztásakor háromszor több transzzsírt ettek, mint a németek, 2009-ben viszont már 25-ször. Mindez élesen jelzi, hogy a korábban saját nemzeti termékeikért lobbizó politikusok választás elé kerültek: vagy maguk is lépnek, vagy megindulnak feléjük a korlátozás miatt máshol eladhatatlanná vált zsírhegyek, mert ezeket ott használják fel, ahol még lehet.

A gyártók pedig egyre szemtelenebbek. Mivel nálunk a csomagoláson sem kell feltüntetni a transzzsírtartalmat, a piacon még olyan müzliszelet is akadt, amelyben műzsírral fogják össze a magokat. Amikor pedig a nagymama kis lengyel csokis pereccel (Primart mártott) várja az unokáját, aligha gondol arra, hogy a gyerek tíz deka elmajszolásával több hidrogénezett zsírt töm magába, mint ha 29 adag mekis sült krumplit evett volna meg.