NATURLAND D-VITAMIN FORTE TABLETTA 60X

A D-vitamin elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, és a csontok ásványosítása. A D-vitamin egy részét, szervezetünk az elfogyasztott ételekből nyeri, másik részét pedig saját maga állítja elő napfény hatására. Az egészséges felnőttek D-vitamin szükségletét fedezi, ha elegendő időt töltenek a napfényen. A táplálkozással felvett mennyiség nem olyan jelentős.
D-vitamin forrásnak nagyon jók  az édesvízi és tengeri halak, a vargányagomba, a kakaóbab, a vaj, a tej, a tojássárgája, a máj és a belsőségek.

Az utóbbi években elég sok szakirodalom jelent meg, amely azt mutatta be, hogy a D vitamin a szervezetben igen sok funkciót ellátó hormon, és hiánya immunhiányos állapotot idéz elő, fogékonnyá tesz a fertőzésekre, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin hasznosulását és károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. 

" optimális D-vitamin-szérumszint mellett 33%-kal kisebb a kardiovaszkuláris megbetegedések, 55%-kal a 2-es típusú diabetes mellitus, 51%-kal a metabolikus szindróma kockázata, mint hiány esetén.Tulajdonképpen nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy szteránvázas hormon. Anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Ez részben genomikus: a gének 5%-ának átíródását bizonyítottan befolyásolja, részben nem genomikus: a sejtmembránon és a citoszolban elhelyezkedő D-vitamin-receptorokon keresztül jön létre. Szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, befolyásolja az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin produkciót. Hiánya esetén megnövekszik számos krónikus megbetegedés kialakulásának a kockázata. 

Hogyan kerülhet a szervezetünkbe?

 a.) 7-dehidrokoleszterolból képződik a bőrünkben, UV sugárzás hatására. A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. Fényvédő krémek vagy árnyékolás 97–99%-kal csökkenti a bőrben a képződését. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. Bőrünk vitamin-előállító képessége az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-vitamin-képzésre.

b.) táplálékokból vesszük fel. Fontos hangsúlyozni, hogy a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem táplálkozásbeli kérdés. Magyarországon, a télen szükséges vitaminbevitel csak élelmiszerek útján nem megoldható. Természetes összetevőként csak elenyészően kevés táplálék tartalmaz D-vitamint: a zsíros halak, a lazac, a tonhal és a tőkehal mája.

c.) D-vitamint tartalmazó gyógyszerek vagy étrendkiegészítők használatával. (szupplementáció)

A D-vitamin sorsa a szervezetünkben

A szájon át bevitt kolekalciferol a vékonybélből szívódik fel. Felszívódásához epesavakat igényel, ezért epe-és májbetegségek károsíthatják a felszívódását. A D-vitamin aktiválódásának első lépcsőjeként a májban hidroxilálódik a 25. szénatomon. A kalcidiol a D-vitaminnak a keringésben található formája, ennek a mennyiségét mérik a D-vitamin státusz megítélésekor. Ez a vizsgálat sajnos jelenleg csak térítés ellenében vehető igénybe. Jelenleg a 75 nmol/l, más mértékegység szerint 30 ng/ml feletti értéket tekinthetjük megfelelőnek. Szintjét a D-vitamin-bevitel, a bőrben képződő D-vitamin és a test zsírtartalma is befolyásolja. Az aktív formává alakuláshoz szükséges 1. szénatomon történő hidroxiláció részben a vesében zajlik. Ez a fontos lépés sok más szövetben, például a bőrben, az emlőben, az immunsejtekben, a placentában, a szívizom, az erek és a vastagbél simaizomsejtjeiben is végbemegy. A D-vitamin a zsírsejtekben raktározódik, illetve innen szabadul fel, és jut vissza a keringésbe.

A D-hormon legfőbb szerepe a kalcium-anyagcsere szabályozása. A csontokra, illetve a vesére kifejtett hatását régóta ismeri az orvostudomány. A bőr egyedülálló módon a D-vitamin-anyagcsere valamennyi elemét tartalmazza. Képes 7-dehidrokoleszterinből D3-vitamint szintetizálni, és ugyanakkor a D-hormon aktiválódási lépései is megtörténnek benne. A D-vitamin képes befolyásolni a keratocyták proliferációját és differenciálódását. Régi megfigyelés, hogy a psoriasisos betegek állapotát javítja a napsugárzás. Napjainkban a betegség egyik alapkezelése a kevéssé hypercalcaemizáló kalcipotriol, takalcitol, maxakalcitol lokális használata.

Évtizedek óta vizsgálják a D-vitamin lehetséges szerepét az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében. Az autoimmun kórképek kialakulásában genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak. Összefüggést mutattak ki autoimmun betegségek, pl. a sclerosis multiplex , a reumatoid artritisz , a gyulladásos bélbetegségek előfordulása és a földrajzi szélesség,a napfényexpozíció és a D-vitamin-szérumszintek között.

A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora. Immunológiai hatását az magyarázza, hogy valamennyi immunsejt képes D-vitamin-receptort expresszálni. A hidroxiláz enzim jelenléte pedig lehetővé teszi, hogy ezekben a sejtekben aktív D-hormon képződjön. A fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton is erősíti: növeli például a monocyták kemotaktikus aktivitását és fagocitálókapacitását, fokozza az intracelluláris kórokozók elölését. Növeli a savasfoszfatáz-aktivitást, továbbá az antimikrobás hatású peptidek, defenzinek és cathelicidin termelését.

A D-vitamin hatásait valószínűsíti a cardiovascularis rendszerben a VDR jelenléte a szívizomsejtekben és a fibroblastokon, illetve az 1-alfa-hidroxiláz jelenléte a szívizomban. Ezek a lokális hatások befolyásolják a kontraktilitást, a natriureticus peptid expresszióját, a mátrix-metalloproteináz-rendszert és a gyulladásos citokinek mennyiségét. D-vitamin és a vérnyomás kapcsolatát részben a renin-angiotenzin-aldoszteron tengely (RAAS) változása magyarázza. A renin-angiotenzin rendszerre és az érendothelen ható gyulladásos citokinprofilra gyakorolt hatása együttesen limitálhatja az atherosclerosis progresszióját.

A D-vitamin-hiány és az obesitas (metabolikus szindróma) közötti pozitív korrelációt a nagyobb mennyiségű zsírszövet fokozott D-vitamintároló kapacitása magyarázhatja.

Az 1980-as évek elején az Amerikai Egyesült Államokban az emlő, petefészek-és vastagbélrákok számának területi eloszlását vizsgálva megfigyelték, hogy ezen betegségek előfordulási gyakorisága fordított arányban áll a napsütéses órák számával. Ennek alapján felvetették, hogy az UV-B sugárzás hatására szervezetünkben termelődő D-vitaminnak védő szerepe lehet a tumorgenezisben. A D-vitamin-pótlás csökkenti az emlő mammográfiával kimutatott denzitását, ami az emlőrák kialakulásának rizikótényezője. Az emlő epithelialis sejtjei is képesek az aktív formát a keringő 25(OH)-D-vitaminból előállítani, ami szerepet játszik a proliferáció gátlásában, a differenciálódás és az apoptózis elősegítésében. Az ösztrogénpozitív sejtek érzékenyebbek a kalcitriol növekedést gátló hatására, mint az ösztrogén-negatívak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kalcitriol gátolja az ösztrogénszintézist és annak biológiai hatását is. Emellett a kalcitriol és analógjai ( seokalcitol) gátolják az emlőráksejtek növekedését. Serkenti a tumornekrózisfaktort és ezáltal is fokozza az apoptózist. A malignus betegségek kemoterápiás kezelése önmagában rizikótényező a D-vitamin-hiány kialakulása szempontjából.

Rizikócsoportba tartoznak még a koraszülöttek, az idősek, a vese- és a májbetegségben szenvedők, az antiepileptikus és szteroid terápiában részesülő betegek. Külön figyelemben részesülnek a várandós anyák, mivel a D-vitamin-hiány terhes nőkben nagyon gyakori. Emiatt az anyában csontvesztés, a magzatban craniotabes, súlyos hypocalcaemia alakulhat ki. A súlyos D-vitamin-hiány magzati hatásainak megjelenését részben ellensúlyozza a D-vitamin-anyagcserének a csak terhességben megfigyelhető változása. Az anyában a klasszikus reguláló faktoroktól – kalcium, foszfát, PTH – függetlenül az aktív hormon mennyisége megtöbbszöröződik. Az anyák megfelelő vitamin-ellátottsága azért is rendkívül fontos, mert az anyatej D-vitamin-tartalma arányos a szérumszinttel, és az újszülöttek számára az anyatej az egyetlen beviteli forrás. Az eddigi adatok alapján az anyáknak napi 4000–6000 NE D-vitamint kellene fogyasztani ahhoz, hogy az anyatej a csecsemőknek elegendő mennyiségű D-vitamint tartalmazzon." 

Molnárné Pásztor Gréta gyógyszerész dolgozatából